Nevetségesnek és komolytalannak nevezte kedden Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlamentet, mert a máltai soros elnökségről szóló uniós vitán szinte teljesen üres volt a strasbourgi ülésterem.
"Az Európai Bizottság elnöki tisztségével kapcsolatos jelöltség érdekelhet engem" - ezzel a Welt am Sonntag-nak adott kijelentéssel jelentkezett be elsőként a pozícióra Pierre Moscovici. A Bizottság gazdaságért és pénzügyekért felelős biztosa világossá tette, hogy nem csak a jelöltség létéért indulna el, hanem azért, hogy nyerjen.
Úgy tűnik, hogy az EU-pénzek szempontjából gyengébb 2016-os év nemcsak a magyar gazdasági növekedés ütemén hagyott nyomot, hanem az emberek emlékezetén is. Az Eurobarométer tegnap közzétett felmérése szerint ugyanis jelentően, 67%-ról 60%-ra csökkent a 2017. tavaszi adatfelvétel idején azoknak a magyaroknak az aránya, akik bármilyen uniós hátterű projektet fel tudtak idézni. Ez egyébként teljesen szembemegy azzal a szintén idén tavaszi magyarországi felméréssel, amely szerint az elmúlt másfél évben 67%-ról 73%-ra nőtt azon magyaroknak az aránya, akik hallottak már valamilyen uniós finanszírozású fejlesztésről a saját környezetükben.
"Abban az országban, ahonnan én jövök, ha kiderül, hogy rokonoknak ítélsz szerződéseket, másnap letartóztatnak. Persze ez attól is függ, hogy az adott országban milyen szabályok vannak" - ezt a szokatlanul éles beszólást eresztette meg tegnap egy brüsszeli sajtótájékoztatón az EU-támogatásokért felelős román uniós biztos. A válasz arra az újságírói kérdésre érkezett, hogy hogyan lehet garantálni az EU-pénzek jó hasznosulását és a befektetők biztonságát, ha nem a legjobb ajánlat, hanem például a miniszterelnök veje nyer egy közbeszerzésen. A magyar médiában már megjelent leegyszerűsített üzenetek és idézetek helyett mi az alábbiakban a tegnap elhangzott újságírói kérdést és az uniós biztosok válaszait pontosan, a tényleges szövegkörnyezetüknek megfelelően közöljük.
Amint azt a hétfői brüsszeli konferencián elhangzott üzenetekből kihámoztuk: tényleg beleírta az Európai Bizottság a mai vitaindító anyagába azt, hogy akár politikai feltételekhez is hozzáköthetik 2020 után az uniós támogatások kifizetését. Ezt persze csak egy lehetőségként írták bele a papírba, ráadásul körmönfont módon, de sokkal határozottabban állt ki a felvetés mellett a mai brüsszeli sajtótájékoztatón az EU költségvetési biztosa. Az alábbiakban a 40 oldalas papírból csak néhány fontosabbnak tűnő gondolatot emelünk ki.
A Brexit és a szaporodó uniós feladatok miatt évente mintegy 20 milliárd eurós deficit keletkezne 2020 után az Európai Unió költségvetésében, aminek befoltozására kézenfekvő lenne drasztikusan vágni a kiadásokat, de ez nem az üdvözítő út - fejtette ki meglátását a Hetedik Kohéziós Fórumon tartott beszédében Günter Öttinger. Az Európai Bizottság költségvetésért felelős biztosa szerint két út előtt áll most Európa és ahhoz, hogy 2021 körül ne legyen kapkodás és pénzhiány az EU-ban, a gyorsabb utat kellene választani. A fórum első napján elhangzott további fontos üzenetekről külön cikket írtunk:
Hatályba léptek a határon átnyúló fizetésképtelenségi eljárásokra vonatkozó új európai uniós szabályok, amelyek célja, hogy elősegítsék a követelésbehajtást ezekben az eljárásokban - közölte az Európai Bizottság hétfőn.
A most szerdai uniós biztosi ülésen többen is támogatták azt, hogy az EU jövőbeli költségvetési irányairól szóló vitaanyag tegye megfontolásra érdemesnek azt, hogy a jogállamisági kritériumokhoz kössék a kohéziós támogatások kifizethetőségét - tudta meg a Bruxinfo. Az anyag végső szövegéről a jövő hétfő-keddi nagy brüsszeli kohéziós konferencia után szerdán szavaznak, de ha bele is kerül a végső változatba ez az árukapcsolás (amit májusban a németek már felvetettek, de az Európai Bizottság elnöke ellenez), akkor is csak elvi síkon, opcióként és csak nagyon röviden fog belekerülni. Ettől ez még rendkívül fontos jelzés lehet Magyarországnak, amely egyébként is több kritikát kapott az utóbbi napokban is, részben a jogállamisági viták miatt:
A szeptemberi német választások után arra lehet számítani, hogy a német-francia tengely jelentős reformokat fog szorgalmazni az Európai Unióban - jelezte a ma véget ért kétnapos EU-csúcson tartott sajtótájékoztatóján Orbán Viktor kormányfő. Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök a közös sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a nagy előrelépésekhez nem feltétlenül van szükség a lisszaboni szerződés módosítására, anélkül is lehet haladni az integrációban. Mindketten, illetve Donald Tusk Európai Tanács elnök is azt mondta, hogy a brit kormányfő által tett felajánlás a Brexit-utáni uniós állampolgári jogokra nem elég.
"Egyetlen eurót se költsünk el európai hozzáadott érték nélkül" - többek között ezt nyilatkozta Günter Öttinger uniós biztos az Európai Bizottság által kiadott fejlesztéspolitikai magazinnak, amely a jövő hétfő-keddi nagy brüsszeli kohéziós konferenciára időzítve jelenik meg.
Több energetikai tárgyú törvény, így az atomtörvény is módosult - derül ki a legutóbbi Magyar Közlönyből. Az új szabályozás az atomenergiafelügyeleti szerv (Országos Atomenergia Hivatal) hatáskörébe utalja a létesítés alatt álló nukleáris létesítmény - vagyis Paks 2 hatósági engedélyeinek módosítását is, vélhetően nem függetlenül az Európai Bizottság korábbi észrevételeitől. A módosítások a szakmai felügyelet megerősítését, illetve az európai uniós irányelveknek való megfelelést szolgálják. Legutóbb tavaly decemberben változott az atomtörvény.
Egyre több jel mutat arra, hogy a következő fél-egy évben egy visszautasíthatatlannak mondott ajánlatot kap Magyarország és emiatt kimozdul a holtpontról az euróbevezetésünk témája. A német-francia tengely őszre várhatóan kitalálja, hogy pontosan milyen (pozitív és negatív) ösztönzőkkel kívánja a szorosabb integráció felé terelni a vonakodó tagállamokat. Egy friss felmérés szerint egyébként a magyarok egész "barátian" állnak a pénzcsere kérdéséhez.
Az olasz pénzügyi szektor képviselői és az Európai Bizottság (EB) gőzerővel dolgoznak azon, hogy az észak-olasz Veneto régióban található két bajba jutott bankot megmentsék, esetleges csődjük ugyanis megrengetheti az eurózóna harmadik legnagyobb gazdaságát. A részletekről azonban mindenki hallgat, az is lehet, hogy kisiklik a nagy olasz bankmentés.
Mivel a költségvetés hiányát Horvátország és Portugália GDP-je három százaléka alá tudta szorítani, az Európai Unió Tanácsa pénteken lezárta a két országgal szemben indított túlzottdeficit-eljárást.
Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország, Csehország és Lengyelország ellen, amiért nem teljesítették a 2015 szeptemberi megállapodásban meghatározott menekültbefogadási kötelezettségeiket - jelentette be Dimitrisz Avramopulosz migrációért, uniós belügyekért és uniós polgárságért felelős biztos.
Az Európai Parlament kedden várhatóan megszavazza, hogy a műszaki cikkek energiahatékonyságát jelző energiacímkéken a jövőben ismét a 2010 előtt alkalmazott besorolási rendszert kell majd használni. Ezzel tulajdonképpen saját hibáját hozza helyre az EU, amely 2010-ben a mostanira kísértetiesen hasonló indoklás mellett vezette be az azóta a hozzá fűzött reményeket be nem váltó "A pluszos" rendszert.
Az Európai Bizottság keddi szokásos ülésén dönthet arról, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország, Csehország és Lengyelország ellen, amiért elutasítják, hogy a 160 ezer menekült befogadásáról szóló kvótamechanizmus keretében menedékkérőket fogadjanak be más, túlterhelt uniós országokból.
Magyarország az Európai Unió része és az is marad - szögezte le Orbán Viktor napirend előtti felszólalásában a parlamentben, de csak miután elmondta az Európai Unióra vonatkozó szokásos kritikáit, és a legutóbbi, az Európai Bizottság által egyébként irányított kérdéssornak, és ferdítésekkel telinek titulált nemzeti konzultáció eredményeit. A miniszterelnök figyelmeztetett: az EU át fog alakulni, azonban a kormány még nem látja, hogy ez jó, vagy rossz lesz-e Magyarország számára.
Az Európai Bizottság pénteken mandátumot kért a tagállamoktól egy eddig precedens nélküli megállapodás kitárgyalására Oroszországgal, ami szándékai szerint elejét venné egy jogi vákuumhelyzetnek az Északi Áramlat 2 gázvezeték EU-területen kívül eső szakaszán - írta a BruxInfo.
Kötelezettségszegési eljárásra számíthatnak a menekültek európai uniós tagországok közötti elosztásától elzárkózó tagállamok, köztük Magyarország - jelezte Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke egy német lapinterjúban.
Ugyanott próbálkoztak, ahol már sokszor.
Megnevezte a 2050-ig szóló három növekedési pillért Szijjártó Péter.
Közzétette a friss jelentését az MNB.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
